Vélhetően mindenki volt már lázas életében. Bár a jelenséget mindannyian ismerjük, az okaival nem feltétlen vagyunk tisztában.
Negatív fogalomként szoktunk gondolni rá, pedig a láz valójában komoly segítőnk akkor, ha szervezetünket fertőzés, sérülés éri.
Hidegrázás, bőrpír, izzadás, bágyadtság, szapora pulzus: egyik sem kellemes tünet, de azt jelzik, hogy a „háttérben” harc zajlik – többnyire kórokozók és az immunrendszerünk között. Hiszen a láz (vagyis a testhőmérséklet megemelkedése) lényegében szervezetünk védekező reakciója. Miért szükséges a győzelemhez a magas testhőmérséklet? Bizonyos enzimatikus és anyagcsere-folyamatok felgyorsulnak ilyenkor, és maguk a sejtek is sebesebben mozognak. A melegben elpusztulhatnak az említett kórokozók, illetve károsodik a szaporodásuk, ami szintén segíti az immunrendszer védekezését. 01 02
Ám nem minden testhőmérséklet emelkedés láz. Testhőmérsékletünk valójában ingadozó; még egy napon belül is folyamatosan változik (reggel a legalacsonyabb, és estére növekszik. Így láznak csak a 38,0 Celsius fokos hőmérséklet számít. 01 02 03
Milyen típusú hatások esetén valószínű, hogy lázzal reagál a testünk?
Nos, számtalan ok szóba jöhet – épp ez nehezíti a felderítést.
A vírusfertőzések közül például leggyakrabban légúti megbetegedés, nátha, torokgyulladás, influenza, tüdőgyulladás fordul elő. Ugyanakkor gyakori a fertőző hasmenés, gyomor-bélhurut is. Tipikusan lázzal reagál a szervezet az olyan gyermekkori fertőző betegségekre is, mint például a bárányhimlő vagy a kanyaró (ezek ellen szerencsére már van védőoltás).
Ritkán súlyosabb dolog is állhat a háttérben, mint az agyhártya- vagy az agyvelőgyulladás, erre a láz mellett fejfájás, hányinger, nyaki merevség figyelmeztethet. De magas lázat okoz például a mononukleózis is.
Előfordul, hogy a láz valamilyen gyulladás miatt jelenik meg; lehet ez epehólyag- vagy húgyúti gyulladás, de középfül vagy arcüreggyulladás is. Mivel itt más erős kísérőtünetek is vannak, ezek az állapotok általában könnyen kiderülnek.
Tipikusan lázas állapottal járnak még az autoimmun betegségek (amikor az illető saját szervezete ellen termel ellenanyagokat), illetve a daganatok, és pl. az infarktus, tüdőembólia, égés, leukémia, limfóma és pajzsmirigy túlműködés esetében szintén jelentkezhet folyamatos lázas állapot.
Nincs ok aggodalomra, ha akkor tapasztalunk lázat, amikor oltást kaptunk, ez természetes reakció, kezelni sem kell. Hasonló a helyzet, ha gyógyszer (leginkább antibiotikum, gyulladáscsökkentő vagy szívgyógyszer) mellékhatásaként jelentkezik a magasabb testhőmérséklet.
Mivel a lázat alapvetően természetes (bizonyos szempontból hasznos) reakciónak tekintjük, amely a kiváltó ok megszűntekor (gyógyulásakor) elmúlik, ezért a lázat okozó betegséget, állapotot kell felismerni és kezelni.
Ritkán, de előfordul, hogy a mégoly gondos „nyomozással” sem találnak semmit a szakemberek, és a láz velünk marad. Ha a láz (>38,3oC) már legalább 3 hete tart és az okát még 3 napos kórházi kivizsgálás, illetve 3 alkalommal történt ambuláns vizsgálat során sem találták meg ismeretlen eredetű lázról (FUO) beszélünk.
Ha a leggondosabb kivizsgálással sem sikerül a FUO mögött rejlő kórképet kideríteni, várni kell, a beteg rendszeres ellenőrzése mellett. A betegek egy része meggyógyul anélkül, hogy a diagnózis kiderülne. Ha pedig heteken-hónapokon át nem sikerült a fennálló láz okát tisztázni, de a beteg állapota stabil, akkor a prognózist jónak tartják. 05
A beteggel, laikus fogyasztóval történt egyeztetést követően az Egészségügyi Szakember hozza meg a megfelelő kezelésről a döntést!
Anyaglezárás dátuma: 2023.12.01
NPS-HU-00081
Ezt a cikket szakemberek írták. Ha szeretné megnézni a betegek által írt történeteket, kérjük, KATTINTSON IDE.