Munkavégzés krónikus migrén mellett

Állandó migrénes fájdalmam van, ami azt jelenti, hogy soha nem szakad meg, még egy percre sem. A fájdalom ellenére dolgoznom kell, hogy eltartsam magam.

Ezen az erőpróbán nincs mit szépíteni: fájdalom mellett dolgozni küzdelmes és soha nem egyszerű. Megkérdőjelezem miatta önmagam, szorongok a teljesítményem miatt, és felteszem a kérdést, hogy a hibákért a fájdalmat vagy magamat kell-e okolnom.

Az állandó migrénes fájdalommal végzett munkával eltöltött évek során kialakítottam néhány számomra felbecsülhetetlen értékű stratégiát:

Kezdd jól a napot!

Azt tapasztaltam, hogy a „migrénnel való munka” nem akkor kezdődik, amikor munkába indulok. Akkor kezdődik, amikor felébredek.

Nekem a reggel a migrénes fájdalommal való együttélés legnehezebb része. Miközben az ébredés zűrös lehet másoknak is, akinek súlyos migrénes fájdalmai vannak, és úgy érzi, hogy 15 kilót cipel a fején, az különösen nehezen válik el a párnájától. Gyakran nem is tud. Ez azt jelenti, hogy mielőtt az ágyból reggel felkelek, már elkezdtem felkészíteni magamat.

Minden nap megkérdezem, hogy meg tudom-e csinálni. Képes vagyok-e felemelni a fejem? Képes vagyok-e zuhanyozni? Felöltözni?

A válasz néha „nem”. De a legtöbbször azt mondom magamnak, hogy „igen”.

Nézz ki jól, és érezd jól magad!

Ha már kiszálltam az ágyból, s bár még nyomorultul érzem magam, fontos, hogy rendesen összerakjam magam a munkához. Tehát megmosom és megszárítom a hajam, kisminkelem magam, és olyan ruhát veszek fel, ami magabiztossá tesz. Sajnos mindez energiát és erőfeszítést igényel.

Hosszú időn át a fájdalom olyan erős volt, hogy egyáltalán nem tudtam energiát fordítani a külsőmre. Ez idő tájt gyakran teljesen megadtam magam a fájdalomnak. Zsíros lófarokkal és laza ruhában vonszoltam be magam a munkahelyemre, úgy, mint aki már akkor feladja, mielőtt még hozzá se kezdett.

Ma már a külsőmért tett erőfeszítések azt a célt szolgálják, hogy tettre késznek és felkészültnek érezzem magam. Ez azt jelenti, hogy minden nap valóban „megjelenek” a munkahelyemen, és készen állok arra, ami előttem áll. Ez sokat számít.

A teendők fontossági sorrendje

Minden reggel átgondolom a teendőim hosszú listáját, és egy öntapadós cédulára készítek belőle egy rövidebbet: mi az, amit valóban muszáj elvégeznem a nap folyamán. Ezután a feladatokat megszámozom olyan sorrendben, hogy mi a legfontosabb, és mi a kevésbé fontos dolog. Ez a gyakorlat megszünteti azt a nyomasztó érzést, hogy soha nem fogok végezni, és leegyszerűsíti az előttem álló napot.

Megküzdeni az agyamra települő köddel

A migrén ködként üli meg az agyat, ami jelentősen lassíthatja a gondolkodást. Ez elkerülhetetlen tünet, amivel nap mint nap fel kell vennem a harcot. Miatta tompultnak érzem magam, és esetleg olyan dolgokat mondok, amiket nem gondolok át. Ha őszinte vagyok, ilyen állapotban még az intelligenciámat is megkérdőjelezem. Nehezen megy a munka a ködös gondolatok közepette.

Hogyan lehet a migrénes köd pillanatait kezelni? Mindent elolvasok, majd újból elolvasok, akár százszor is. Biztos vagyok benne, hogy sok olyan neurotikus ember van, akik újra és újra átolvassák az e-mailjeiket, akár még az elküldés után is. Igen, ez egy létező dolog! Számomra ez a migrén mellett végzett munka része.

És bár biztos vagyok benne, hogy ez nem túl hatékony, rettegek, hogy az agyamra szállt köd miatt hibát vétek. Az ismételt önellenőrzés csökkenti a szorongást és az elírások számát.

A kollégák tájékoztatása

Súlyos esetekben, amikor lehetetlen elrejteni a fájdalmamat, elmondom a kollégáknak is. Ez a legtöbbször akkor fordul elő, ha hányingerem van, és fel akarom készíteni őket arra, hogy esetleg ott kell hagynom az értekezletet. Szerencsés vagyok, hogy megértőek, és nem zárkóznak el attól, hogy megismerjék ezt a sebezhető oldalamat.

Elfogadom, ha valamit nem tudok megcsinálni

Bűntudatom van amiatt, hogy ideges és mérges leszek, amikor az agyam képtelenné tesz a munkám elvégzésére. Tudom, hogy bármire képes vagyok, de a migrénes fájdalom gyakran leállítja a gondolkodásomat. Ha ez megtörténik, megpróbálok nem dühöngeni vagy mérgelődni, hanem inkább elfogadom, hogy ott és akkor nem tudom befejezni a feladatot.

Hogy gátat szabjak az ilyen eseteknek, ritkán hagyok dolgokat az utolsó pillanatra. Nem akarom, hogy a határidő és az intenzív agyi köd egyidőben érjen utol. Ez azt is jelenti, hogy néha le kell csuknom a számítógépemet, és várnom kell másnapig, amikor világosabban tudok gondolkozni, hogy befejezzem, amit elkezdtem. Még akkor is, ha ez sokszor nehezemre esik.

Gratulálj magadnak az apró győzelmekhez!

Mint ahogy minden reggel kisegítem magam az ágyból, napközben a munka során is lépésről lépésre irányítom a tetteimet. Néha kicsik a célok, például az: „küldd el ezt a három e-mailt a következő 15 percen belül”. Máskor gyömbéres teával vagy egy pereccel jutalmazom magam, ha sikerül a listáról valamit befejezni. A céltól és a jutalmazástól függetlenül fontos, hogy gratuláljak magamnak a napközben elért kisebb győzelmekhez.

Használd ki a pillanatokat, amikor nem annyira fáj!

Amikor nem fáj annyira fejem, és az agyamat sem üli meg a köd, akkor BELEHÚZOK, és meg sem állok addig, amíg a lista végére nem érek. Ritkák az olyan napjaim, amikor erős vagyok, tiszta a fejem és képesnek érzem magam bármire, ezért igyekszem kihasználni ezeket, és annyi teendővel végzek, amennyivel csak tudok.

Bízz magadban!

Éveken át szorongtam amiatt, hogy a migrén lelassít, s hogy nem vagyok hatékony és rátermett. Bár a migrén bizonyos mértékig valószínűleg így hat rám, ma már bízom abban, hogy mindent meg tudok csinálni, még akkor is, ha a fájdalom időnként visszavet.

Otthon állj le!

Bár ez nem mindig lehetséges, fontosnak tartom, hogy egy-egy kimerítő munkanap vagy munkahét után szünetet tartsak. Ha munka után kikapcsolom az agyamat, az hatékonyabbá teszi a másnapi munkavégzésemet, mert kiadós pihenőt tartottam.

A lényeg

Ahogy mondtam, nehéz dolog állandó fájdalom mellett dolgozni. De tudom, hogy ha a szüntelen fejfájás mellett ráadásul még nem is dolgozom, az még rosszabb. Amikor túl beteg voltam a munkához, teljesen elvesztettem a függetlenségemet és azt a megelégedettség érzést, amit egy állás nyújthat.

Bár nehéz, mégis áldásosnak tartom, hogy képes vagyok ilyen állapotban is dolgozni. Minden nap hálát adok azért, hogy a fájdalmaim ellenére előre tudok haladni a pályámon.

AJO-HU-NP-00014